A bejegyzés durumis AI által generált összefoglalója
A pragmatikai fókusz fontos fogalom, amely a kommunikációs helyzet függvényében változó jelentésű nyelvi kifejezésekkel foglalkozik.
A személyes névmások, az igeidők, a térbeli/időbeli határozószók nyelvi fókuszán túl számos más típus létezik, mint például a társadalmi és a logikai fókusz.
Az egyes típusok jellemzőinek megértése elengedhetetlen a hatékony kommunikációhoz és a kontextus megértéséhez.
Ⅰ. Bevezetés
A deixis (mutatás) fontos fogalom a kommunikációban, és magában foglal olyan nyelvi kifejezéseket is, amelyek jelentése a kontextustól függően változik. A nyelvi deixistől kezdve áttekintjük az időbeli, térbeli, társadalmi, logikai, diskurzív és szimbolikus deixis különböző típusait. Ennek segítségével tisztázhatjuk a deixis lényegét és az egyes típusok jellemzőit. A következő részben részletesen ismertetjük ezeket.
Ⅱ. Tárgyalás
1. Mi az a deixis?
① A deixis (Deixis) fogalma
A deixis azt jelenti, hogy a beszélő valamilyen tárgyat közvetlenül jelöl meg, és a kontextuson vagy a helyzeten keresztül érthető meg a kontextuális utalás. Ezenkívül kielégíti a célpont azonosíthatóságának és korlátozottságának, valamint a beszélő kiindulási pontjának függőségének jellemzőit, és így létrejön a korlátozott utalás.
Például az olyan mutató szavak, mint az „én”, „te”, „ez”, „az”, „most”, „akkor” nem érthetők meg egyértelműen a kontextus vagy a helyzet ismerete nélkül.
A deixis kifejezései közé tartoznak a mutató névmások (demonstrative), a személyes névmások (pronoun), az igeidők, a speciális időhatározók, a helyhatározók és a beszédhelyzettel közvetlenül összefüggő különféle nyelvtani jellemzők.
Például a „itt”, „ott”, „ma”, „holnap”, „akkor” szavak kontextustól függően más jelentéssel bírnak. Amikor a beszélő ezeket a szavakat használja, a hallgatónak figyelembe kell vennie a kontextust, hogy megértse a jelentésüket. A deixis nagyon fontos szerepet játszik a nyelvi kommunikációban, és a kontextus megértése elengedhetetlen a hatékony kommunikációhoz.
② A deixis középpontja
A beszélő valamilyen tárgyra való utalásának referenciapontját jelenti. A beszélőhöz viszonyítva fejeződik ki, és a kontextustól és a helyzettől függően dinamikusan változhat, és ezáltal közvetíti a jelentést.
③ A deixis használata
A deixis kifejezésének egyik módja, ha a jelentése nem egyértelmű, a kontextuson keresztül utalunk rá, ezt szimbolikus használatnak nevezzük, míg a testbeszéddel vagy arckifejezéssel való jelölés a gesztusos használat.
2. A deixis osztályozása
① Nyelvi deixis (linguistic deixis):
A kontextuális utalási viszonyt jelenti, és csak a kontextuson vagy a helyzeten keresztül érthető meg. Különféle mutató szavakat tartalmaz, és a kontextustól vagy a helyzettől függően a jelölt tárgy pontosan meghatározható. A nyelvi deixis azt jelenti, hogy a nyelv segítségével jelölünk meg egy adott tárgyat vagy helyet, és a tipikus példa erre a személyes névmások (én, te, ő, ők stb.).
A nyelvi deixis általában adott szavakon vagy kifejezéseken keresztül valósul meg, és a jelentésüket a kontextus határozza meg. Például az „itt”, „ott”, „ez”, „az”, „én”, „te” szavak a beszédhelyzettől függően jelölnek meg egy adott tárgyat vagy helyet, és a jelentésük a kontextustól függően változik.
A nyelvi deixis fontos fogalom a nyelvészetben, és számos kutatáshoz kapcsolódik. Kulcsfontosságú szerepet játszik a nyelvi jelentés megértésében és értelmezésében, és a hatékony kommunikáció egyik elengedhetetlen eleme.
② Időbeli deixis (temporal deixis):
Az időbeli deixis fontos szerepet játszik a nyelvi kommunikációban. A beszéd időpontjához kapcsolódó információkat közvetíti a másik félnek, biztosítva a pontos időbeli kontextust és elősegítve a hatékony kommunikációt. Ezenkívül a kultúrától és a nyelvtől függően az idő kifejezése eltérő, ezért fontos megérteni és megfelelően kezelni ezeket a különbségeket.
Az időbeli deixis a nyelvvel függetlenül a világban létező idő, hely, emberek fogalmát kapcsolja össze a nyelvvel. Az időt egy tengelyen helyezhetjük el, és a világ fogalmakat mozgásban láthatjuk ezen a tengelyen, vagy az idő fogalma mozoghat a tengelyen.
A tipikus időbeli deixis kifejezések közé tartozik a „most”, „ma”, „holnap”, „tegnap”, „mostantól”, „akkor” stb. Ezek a kifejezések a beszéd időpontjától függően jelölik a jelen, a múlt és a jövő idejét, és egyértelművé teszik a beszéd időbeli kontextusát.
Az időbeli fogalom és a nyelv kapcsolata során az idő a világban létező fogalom, a nyelv pedig segít megmagyarázni az időhöz, helyhez és emberekhez kapcsolódó fogalmakat. Az idő megértésének szempontjából az időt egy tengelyen helyezhetjük el, és figyelembe vehetjük, hogy a világ fogalmai hogyan mozognak ezen a tengelyen, és az idő fogalma hogyan változik a tengelyen.
Az időbeli tengely szempontjából az időt állandónak, a világot pedig szilárdnak tekinthetjük, vagy a világ tengelye mentén a jövőtől a múltig haladhatunk. Ezen a nézőponton alapulva az „mozgó világ” és a „mozgó idő” metaforáját használhatjuk az idő magyarázatára.
Az idő egységei függhetnek vagy nem függhetnek a naptártól, és helyi és nem helyi egységekre oszthatók. A bemeneti idő a beszéd pillanatát jelenti, a fogadási idő pedig az értelmezés pillanatát. A beszéd kontextusától függően változó időbeli helyzetet mutató deixis fordul elő.
③ Térbeli deixis (spatial deixis):
A térbeli deixis a nyelvben és a kommunikációban használt fogalom, amely a térbeli helyzetet vagy irányt jelöli. Tipikus példák: „erre”, „arra”, „amoda”, „előre”, „hátra” stb. Ezek a kifejezések kontextustól függően jelölnek meg egy adott helyet vagy irányt. A térbeli deixis a beszélő vagy a hallgató helyzetéhez viszonyítva biztosít relatív térbeli kontextust, és a helyzettől függően értelmezhető.
A térbeli deixis fontos a hatékony kommunikáció és a helyzet egyértelmű közvetítése szempontjából. A beszédhelyzettől függően változó térbeli helyzetet mutató deixis fordul elő, ami fontos a beszéd kontextusának figyelembevételével a pontos jelentés meghatározásához. Például a „Találkozzunk az iskola előtt.” mondatban az „az iskola” a beszédhelyzettől függően jelöl meg különböző helyeket. Ezért fontos a megfelelő térbeli deixis kifejezések használata a helyzet egyértelmű közvetítéséhez.
④ Társadalmi deixis (social deixis):
A társadalmi deixis a nyelv és a kommunikáció egyik fontos fogalma. A társadalmi helyzetet vagy viszonyt jelöli, és tipikus példák: „tanár úr”, „anya”, „barát”, „főnök” stb. Ezek a kifejezések jelölnek meg egy adott társadalmi pozíciót vagy viszonyt.
A társadalmi deixis a pragmatikában használt fogalom, amely a beszédhelyzettől függően jelöli a társadalmi státuszt és a viszonyokat. Például a „Tisztelt Tanár Úr” megszólítással kifejezhetjük a társadalmi státuszt. A „Iskolába mész?” és az „Iskolába megy?” mondatokban a ragozás a társadalmi viszonyt jelzi.
A társadalmi deixis különböző módokon fejezhető ki, és a beszéd kontextusának figyelembevétele fontos a pontos jelentés meghatározásához. Fontos szerepet játszik a kölcsönhatások és a kapcsolatok kialakításában. Ezért a nyelv és a kommunikáció során a megfelelő társadalmi deixis használata segít a másik féllel való kapcsolat jobb fenntartásában.
⑤ Logikai deixis (logical deixis):
A logikai deixis a beszélő és a hallgató közötti logikai kapcsolatot jelöli, és főleg logikai állapotok, feltételek, események leírásakor használatos. Fontos eleme a párbeszéd vagy a szöveg logikai menetének, és főleg az érvelésben vagy a logikai következtetésben használatos.
A logikai deixis tipikus példái: „ezért”, „tehát”, „azaz” stb. Ezek a kifejezések általában a logikai érvelés formáját mutatják be, vagy feltárják a korábban bemutatott állítások és a következtetés közötti logikai kapcsolatot. Ezek az utalások segítenek fenntartani a beszéd logikai koherenciáját, és a hallgató számára egyértelmű logikai struktúrát biztosítanak.
Ezek a logikai deixisek segítenek a beszéd jelentésének egyértelmű közvetítésében és a logikai koherencia fenntartásában. Különösen a logikai érvelés struktúrájának bemutatására vagy a korábban bemutatott állítások és a következtetés közötti logikai kapcsolat kifejtésére szolgálnak. Ezért a logikai deixis használatával egyértelműen közvetíthetjük a beszéd szándékát.